Élvonalbeli kockázatkezelés
Kérdése van? office@erstealkusz.hu



HÍREK
Utolsó módosítás: 2016.10.11
Ne maradjon le!
Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön a legfrissebb hírekről, változásokról mindenki másnál előbb!
Óriási tévedésben élnek a fiatalok, öregkori mélyszegénység lehet a vége
2016. October 11. 14:17
Nem túl optimisták a fiatalok, ami a várható élettartamukat és a nyugdíjas életüket illeti. A 30 év alattiak szerint ugyanis a várható életkoruk (68,8 év) egybeesik a nyugdíj kezdetével, vagyis arra készülnek, hogy egyetlen napot sem töltenek nyugdíjban – derül ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából. Az Aegon felmérése azt mutatta, a lakosság nagy része még mindig az állami nyugdíjra épít, de nő azok száma, akik azt tervezik, hosszú távra tesznek félre a jövőben.

Rendkívül pesszimisták életkilátásaikat illetően a legfiatalabb aktív – 20 és 29 év közötti – korosztály tagjai: várható életkorukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számolnak nyugdíjas évekkel – derül ki az NN Biztosító reprezentatív, online felméréséből. A fiatal korosztály pesszimizmusa azért is szembeszökő, mert a demográfiai adatok szöges ellentétben állnak a várakozásaikkal. A KSH adatai szerint Magyarországon 2013-ban a nyugdíjas kort megélő, 65 éves férfiak átlagosan plusz 14,5 év, a nők pedig plusz 18,4 év várható élettartammal számolhattak. A tendencia egyértelműen növekvő: 1991 és 2013 között a 65 éves férfiak várható élettartama 2,4, míg a nőké 2,8 évvel növekedett.

Az idősebbek realistábban számolnak

„Talán nem meglepő, hogy minél közelebb érünk a nyugdíjas korhoz, annál pozitívabban ítéljük meg saját életkilátásainkat. A harmincasok a legfiatalabbakhoz hasonlóan pesszimisták, a negyvenesek azonban már 70, az ötvenesek pedig 71 éves várható életkorral számolnak. Azonban még a viszonylag optimista ötvenesek is legalább egy évtizeddel alábecsülik várható életkorukat” – vetette össze a kutatás eredményeit a KSH adataival Bagyánszki Éva az NN Biztosító kutatási vezetője. A várható élettartam növekedésének pedig komoly társadalmi hatásai is lesznek. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint már 2015 végén is 2,17 millió nyugellátásban részesülő magánszemély élt Magyarországon, ám a várakozások szerint ez a szám – az aktív népesség számának csökkenésével párhuzamosan – tovább nő majd. Ezt alátámasztja, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korban lévő emberre, szemben a mai néggyel. Azaz az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya a magyar lakosságon belül megduplázódik.

Bagyánszki Éva hangsúlyozta, a várható élettartam miatti – téves – pesszimizmus magyarázhatja azt, hogy a fiatalok nem takarítanak meg nyugdíjas korukra. Az NN Biztosító kutatása szerint a nyugdíjcélú megtakarítással egyáltalán nem rendelkezők aránya a kor előrehaladtával fokozatosan csökken: a 20-29 éveseknél még 67 százalék, a 40-49 éveseknél viszont már csak 46, az 50-65 éveseknél pedig 42 százalék. „Pedig nem csak demográfiai érvek szólnak a mielőbbi döntés mellett. Minél előbb kezdünk el nyugdíjunkra félretenni, annál alacsonyabb rendszeres megtakarítással tudunk jelentős nyugdíjvagyont felhalmozni” – tette hozzá. 

Az NN Biztosító szakembereinek az Európai Unió nyugdíj-prognózisán alapuló kalkulációja szerint a demográfiai változások következtében jelentősen csökkenni fog az állami nyugdíj: 2050-ben, mikor egy mai kora harmincas nyugdíjba vonul, a jelenlegi induló átlagnyugdíjnak mindössze 79%-át, a ma húszévesek 2060-ban pedig csupán 75%-át fogják megkapni. A fizetésekkel összevetve a szakadék még nagyobb: harmincasok esetén az induló nyugdíj az átlagfizetéseknek 65,6%-a, húszasok esetén pedig 62,3%-a lesz. Azaz a mostani húszasoknak, harmincasoknak az aktív korban megszokott életszínvonalukhoz, és a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentős mértékben meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat – legalább másfél évtizeden keresztül.

Ráadásul a fiatalok gondolják leginkább úgy, hogy időskorukban nem kívánják majd visszafogni költéseiket. Az NN kutatása szerint 58 százalékuk nem kíván kevesebbet költeni ruházkodásra, 63 százalékuk nem fogná vissza a szórakozásra és utazásra költött pénzösszegeket, és mindössze 13 százalék költene kevesebbet élelmiszerre, mint aktív korában. 

A többség az állami ellátásra épít 

"A nyugdíjcél még mindig alulértékelt a megtakarítások között, és a magyar lakosság időskori évekre való felkészültsége sem megfelelő" – jelentette ki az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott előadásán Horváth Gyula, az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Mint fogalmazott: az egyik oldalról egy sor objektív körülménnyel is számolni kell, amelyek befolyásolják a nyugdíjhelyzetet Magyarországon: ilyen például az 1980 óta csökkenő népesség, a folyamatosan öregedő társadalom, amelynek következtében 2050-re – ha nem következik be jelentősebb változás - 20-ról 30 százalékra növekszik az időskorúak aránya, és egy aktív korúra már egy nyugdíjas fog jutni. Mindennek következtében 2050-re a bruttó hazai termék 13 százalékát kell majd nyugdíjra fordítani Magyarországon, szemben a mai 9 százalékkal. Amennyiben a különbözetet nem tudja a társadalom adóemeléssel finanszírozni, a nyugdíjak átlagos szintje a jelenlegi kétharmadára csökken.

A nyugdíjrendszer emellett több, alig kezelhető kockázattal is küzd: ilyen a rugalmatlanság a már fizetett járadékoknál – amelyeket nominálisan nem lehet, vagy politikailag nagyon veszélyes csökkenteni -, a rendkívül erős függés a demográfiai helyzettől, a hosszú távú gazdasági változásoktól, illetve a rövidtávon is erős kitettség a gazdasági ciklusoknak. Az objektív tényezők kezelésére több eszköz is rendelkezésre áll, ám azt látni kell, hogy ezek önmagukban nem elegendők a rendszer ellentmondásainak kezelésére. Ilyen a nyugdíjkorhatár emelése, a helyettesítési ráta csökkentése, vagy a felosztó-kirovó rendszer módosítása. Utóbbi egyik eleme lehet az alapnyugdíj bevezetése, amelynek lényege, hogy az alacsony összegű, ám alanyi jogon járó járandóságon felüli részt a munkáltató, illetve a munkavállaló feladata előteremteni. A gyermekvállalás és a bevándorlás ösztönzése szintén a rendelkezésre álló eszköztárhoz tartozik.

Nyugdíjcélú megtakarítások

Magyarországon mindössze 25 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen előtakarékoskodnak, és 19 százalék azoké, akik időnként tesznek félre. Biztató ugyanakkor, hogy növekszik azoknak a tábora, akik ugyan még nem tettek félre, ám tervezik ezt: az Aegon pontosan erre a körre céloz, amelyet segít az is, hogy az állam 20 százalékos adókedvezményt kapcsol a nyugdíjbiztosítási befizetésekhez is.

 

Hunyor Erna Szofia

Forrás: Pr7/NN/Aegon




Ügyfélszolgálat & elérhetőségek
1082 Bp., Baross u. 1.
A nyitva tartásunk: H: 08:00 - 20:00
K, Sze, Cs, P: 08:00 - 16:00
+36 1 484 1700
Munkatársaink nyitvatartási időben várják hívását.
Kapcsolat

Minden jog fenntartva! ERSTE Biztosítási Alkusz Kft 2015